Vezeték nélkül

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Napjainkban már korántsem csupán a nagy cégek kiváltsága a belső kommunikációt lehetővé tevő korszerű informatikai hálózatok megléte. A céges intranetek egységes - szabványos - felületet biztosítanak vállalati dolgozóknak, hogy feladataikat minél könnyebben, hatékonyabban elláthassák. Az egyes szoftverfejlesztő cégek is segítik az ilyen rendszerek elterjedését, hiszen felhasználóbarát megoldásokat kínálnak a potenciális vásárlóknak.

Eltérő tendenciák

Érdemes mindezek mellett megemlíteni, hogy a globalizálódó világ a mobilitás felé halad, a munkahelyeken, irodákon belül még korántsem olyan markáns a helyfüggetlenség lehetőségének kihasználása. Ezt mutatja többek között, hogy Magyarországon, jelenleg igen elenyésző számban - főként kisebb cégeknél - találhatók vezeték nélküli irodák, irodaházak. A "wireless"-technológia igazán gyors elterjedését egyelőre több körülmény is gátolja. Elsősorban nem is költségekről van szó, sokkal inkább a rendszer által biztosított sávszélességről, ami meghatározó jelentőségű a hálózat használata során elérhető gyorsaság, illetve kapacitás szempontjából. Kovács László, az Ericsson Magyarország Kft. UMTS programigazgatója úgy véli, ez a megoldás elsősorban azon vállalkozások, cégek számára előnyös, amelyeknél alapvetően nagy a mobilitás, és jellemzően normál irodai alkalmazásokra használják az informatikai rendszert. A mobilitás az irodahelyiségek gyakori átrendezését ez esetben ugyanúgy jelentheti, mint az újabb és újabb számítógépes terminálok beszerelését, bővítését, vagy éppen a házban levő helyiségeken belül dolgozó munkatársak mozgását. Így célszerű az úgynevezett W-LAN (Wireless-Local Area Network, vezeték nélküli helyi - számítástechnikai - hálózat) megoldás kiépítése például abban az esetben, ha a napi munkavégzés során a notebookkal rendelkező munkatársak az irodaházon belül több helyiség között mozognak - és bárhol szükségük lehet a hálózat elérésére. Praktikus lehet továbbá a viszonylag nagy területen (csarnokokban) kialakított, ezzel együtt viszont csupán néhány terminálos számítógépes rendszer esetén is. A vezetéknélküliség megoldja azt a gondot is, ami vezetékes hálózatok esetén előfordulhat: nincs elégséges számú végpont, amelyen keresztül akár egy újabb számítógépet lehetne csatolni a rendszerhez.

Jakab István, a Nokia Magyarország Kft. rádiós hálózatokért felelős marketingmenedzsere szerint a W-LAN alkalmazása optimális megoldás lehet mindezek mellett abban az esetben, ha egy nemzetközi cég kisebb-nagyobb mértékben egységes informatikai hálózatát tekintjük. A rádiófrekvenciák használatán - ebből következően pedig a bázisállomások alkalmazásán - alapuló technológia révén ugyanis az úton levő üzletemberek, egy notebook segítségével, akár a reptéren is rácsatlakozhatnak a vállalati intranetre. Ehhez, azaz az adatforgalom megteremtéséhez persze szükség van a bázisállomások megfelelő telepítésére, illetve egy internetszolgáltatóval megkötött szerződésre. Magyarországon ez ugyan még korántsem tekinthető gyakorlatnak, az Amerikai Egyesült Államokban vagy éppen Finnországban azonban már nem számít újdonságnak ez a technológiai megoldás.

Magas frekvencián

A W-LAN-technológia egy szabványos keretek között megvalósított, kis hatósugarú (telepített bázisállomásonként mintegy 100 méter), világszerte a szabadon használható, 2,4 GHz-es frekvenciatartomány használatával működő, vezeték nélküli informatikai megoldás. Világszerte számos távközlési gyártó és számítástechnikaimegoldás-szállító tervez, fejleszt ilyen rendszereket. A vezeték nélkül kiépített hálózat egy cég teljes számítástechnikai rendszerének kommunikációját képes ellátni. A későbbi zökkenőmentes működés megkerülhetetlen feltétele azonban a tényleges kivitelezést megelőző, körültekintő felmérés. Ennek során szakemberek vizsgálják meg egyebek mellett azt, hogy mire használják majd a rendszert, az hány munkatársat szolgál ki stb. Ezt követően határoznak arról is: a lefedni kívánt területen belül milyen sűrűségben és hova célszerű telepíteni a technológia működésének alapját képező bázisállomásokat. Ezek száma befolyással van a használat során igénybe vehető sávszélességre, így a rendszer gyorsaságára, kapacitására is. A W-LAN bázisállomásonként jelenleg 11 Mbit/s-os sávszélességet biztosít. Ez azt jelenti, hogy egy adott bázisállomáshoz tartozó összes felhasználó ugyanabból a 11 Mbit/s-ból gazdálkodik. Ez a szám azzal együtt, hogy a vezetékes hálózatok nyújtotta lehetőségekhez képest jelentősen kisebb, nagy előrelépést jelent ezen a téren, hiszen - a vezeték nélküli megoldásokat tekintve - két évvel ezelőtt még alig több mint 2 Mbit/s-os sávszélességet garantáltak az akkori rendszerek.

Annak ellenére, hogy a piaci tapasztalatok azt mutatják: a közeljövőben jelentősen megnőhet a W-LAN megoldások alkalmazásának gyakorisága, valószínűsíthetően a továbbiakban is a vezetékes rendszerek használata marad a jellemző. Ennek egyik jelentős oka, hogy ez utóbbi esetében minden egyes felhasználónak már napjainkban is 10-10 Mbit/s-os sávszélesség áll a rendelkezésére, szemben a W-LAN (bázisállomásonkénti, esetlegesen többszörösen) megosztott 11 Mbit/s-os értékével. Figyelembe kell venni ezen túlmenően azt is, hogy a rádiós erőforrások - azaz egy-egy frekvenciasáv - nem terhelhetőek túlzott mértékben, ezek teherbíró képessége mindenféleképpen véges. A költségeket és a kényelmi szempontokat figyelembe véve mindezzel együtt elmondható, hogy a vezetékes megoldás nem csupán egy-egy irodahelyiség átépítése során jelenthet kisebb-nagyobb problémát, de a már kiépített rendszerek folyamatos karbantartásával is számolni kell. A vezeték nélküli változat esetén nagyobb mértékű az alapberuházás, a későbbiekben viszont gyakorlatilag nem kell karbantartási költségekkel számolni. Sőt, mivel a működés során használt 2,4 GHz-es frekvenciasáv világszerte szabadon használható, nem szükséges frekvenciaengedély, ebből következően pedig nem kell fizetni a sáv használatáért sem.

Belső mobiltelefon-hálózat

Szintén cégeknél alkalmazhatók a DECT és a Corporate-GSM elnevezésű technológiák, amelyek GSM-rendszerű mobiltelefonok használatán alapuló, vezeték nélküli telekommunikációs megoldások - egyaránt bázisállomások - telepítésével működnek. Ezek használata során a céges mobiltelefonok egyfajta alközponti rendszert képeznek, így a vállalaton belülinek minősülő hívásokat igen kedvező tarifák szerint számlázhatja a szerződéses GSM-szolgáltató. Ez a megoldás nem mentes tehát a forgalmi díjaktól még a "házon belüli" hívások esetében sem, ám a klasszikus telefonalközpontok karbantartásának, fenntartásának is vannak költségei. Ebből következően érdemes kiszámítani: melyik megoldás alkalmazása bizonyul igazán költséghatékonynak.

Bluetooth-technológia

A vezeték nélküli irodai megoldások közé sorolhatók a közelmúltban megjelent Bluetooth-technológia bizonyos alkalmazásai is. Az újdonság, az eddigi példákhoz hasonlóan, rádiófrekvenciákon működik. Az első kereskedelmi termékek csak az idén jelentek meg a piacon, ám rövid időn belül vélhetően robbanásszerűen elterjednek majd. Ennek alapvető magyarázata, hogy ez egy meglehetősen olcsó technológia, és mivel gyakorlatilag minimális erőforrásigény jellemzi, nincsen szükség speciális akkumulátorokra, tápegységekre sem. A PDA (Personal Digital Assistant)-jellegű kézi miniszámítógépekbe, valamint a mobiltelefonokba ezt a technológiát hamarosan beépítik a készülékgyártók.
A Bluetooth használata révén többek között egyszerűvé válik majd az adatbázisok frissítése, átvitele egyik gépből a másikba. A hatótávolság ráadásul akár 10 méternyi is lehet, szemben az infraportok teljesítményével, ez utóbbi berendezések ugyanis - a sikeres átvitelhez - közvetlen "rálátást" igényeltek.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére