Jogszabályfigyelő

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Jövedéki adó

2001. augusztus 15-től a szőlőtermelőnek a szőlőtermése mennyiségéről, annak értékesítéséről vagy nem szőlőbor előállításához való felhasználásáról gazdasági évenként - vevőnkénti részletezésben - elszámolást kell készítenie, és azt a vámhatósághoz legkésőbb a gazdasági évet követő december 15-éig be kell nyújtania. A szőlőtermés mennyiségét a helyi hegyközségnek, illetve a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény hatálya alá nem tartozó szőlőterület esetén a helyi önkormányzat jegyzőjének kell igazolnia.

(A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítását tartalmazó 2001. évi XLIX. törvény)

Pénzügyi törvények

Az Országgyűlés több pénzügyi tárgyú törvényt módosított. A módosítás következtében változott

  • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
  • a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
  • az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
  • az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény,
  • az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,
  • az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény,
  • a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
  • a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény,
  • a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,
  • a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,
  • az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény,
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
  • az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,
  • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény.

Illetékváltozások

Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye

Az illetéktörvény kiegészült az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezményére vonatkozó szabályokkal. Az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő 3 hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a vállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal folytatja.

Cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke

A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után

  • jogi személy esetében 1 százalék, de legalább 80 000 forint, legfeljebb 600 000 forint,
  • jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve ún. egyéb cég esetén 1 százalék, de legalább 30 000 forint, legfeljebb 200 000 forint.

A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az illetéket a vagyon (jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 15 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 600 000 forint, jogi személy nélküli gazdasági társaság és egyéb cég esetében pedig legfeljebb 200 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

Reprezentáció

2001. január 1-jére visszamenőlegesen lehet alkalmazni a reprezentációra vonatkozó új adószabályokat. Az új törvény szerint a reprezentáció értéke után számított adóból nem kell megfizetni azt az összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétel 0,5 százalékának, de legfeljebb 2 500 000 forintnak a 44 százaléka. Nem kell megfizetni továbbá az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból az 1500 forint/fő érték 44 százalékát sem.

A társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyházi jogi személynek, alapítványnak (ideértve a közalapítványt is) nem kell megfizetni a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 44 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának a 44 százalékát.

(A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény)

Szakképzés

2001. július 1-jén lépett hatályba az új, szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű

  • gazdasági társaság,
  • szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet (az iskolai szövetkezeti csoport kivételével),
  • állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, vízgazdálkodási társulat, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,
  • ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat,
  • a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozók,
  • a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

Bruttó kötelezettség

A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke

  • a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerűsített éves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek, illetőleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltségnek,
  • az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített beszámolót készítő hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltségnek,
  • az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek

az 1,5 százaléka.

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai, szakmunkásképző iskolai vagy szakiskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével is.

A törvény 1. számú melléklete a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségeket, kiadásokat tartalmazza.

(A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény)

Társadalombiztosítás

2001. július 13-tól szünetel a biztosítás:

  • a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve
  1. ha a fizetés nélküli szabadságot 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy 8 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy 14 évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,
  2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj, táppénzfizetés történt, továbbá
  3. a sorkatonai (polgári) szolgálat ideje alatt;
  • az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
  • az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti.

(A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítására kiadott 2001. évi LII. törvény)

Formatervezési minta

Mintaoltalmi igény

Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.

Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. A mintának akkor van egyéni jellege, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz. Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A mintaoltalom a szerzőt vagy a jogutódját illeti meg.

Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be. Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

Szolgálati és alkalmazotti minta

Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos, a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át, egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

A mintaoltalom időtartama

A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.

A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.

A minta és oltalma a vagyoni forgalomban

A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Magyar Szabadalmi Hivatal

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:

  • a mintaoltalom megadása,
  • a mintaoltalom megújítása,
  • a mintaoltalom megosztása,
  • a mintaoltalom megszűnésének megállapítása,
  • a mintaoltalom megsemmisítése,
  • a nemleges megállapítás,
  • a mintaoltalmi bejelentések és a minták oltalmának nyilvántartása,
  • a hatósági tájékoztatás.

(A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény)

Környezetvédelem

Az EU-hoz való csatlakozás szellemében módosítottak több környezetvédelemről szóló jogszabályt.

Így változott

  • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,
  • a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény,
  • a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény,
  • a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény,
  • a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény is.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a törvény beiktatta a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS).

E szerint a környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.

(Az egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló 2001. évi LV. törvény)

Jegybanki alapkamat

2001. június 13-tól a jegybanki alapkamat mértéke 11,25%.

[A Magyar Nemzeti Bank 1/2001. (MK 82.) MNB közleménye a jegybanki alapkamat mértékéről.]

Büntető Törvénykönyv

2001. július 20-án lépett hatályba a Btk. legújabb módosítása. Új törvényi tényállás a jövedéki orgazdaság, a jövedékkel visszaélés elősegítése bűncselekmények, illetve a törvény meghatározta a jövedéki termék alapanyaga és a zárjegy jelentős mennyiségének a fogalmát is.

(2001. évi LXI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról)

Kedvezmények a határon túl élő magyaroknak

2002. január 1-jétől a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyek különböző kedvezményeket és támogatásokat kaphatnak. A törvény - többek között - megkönnyítette a határon túl élő magyarok magyarországi munkavállalásának a feltételeit is.

A törvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedély naptári évenként összesen 3 hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki.

A törvényben meghatározott kedvezmények és támogatások igénybevételére a "Magyar igazolvány", illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" szolgál, amelyhez magyar és nem magyar nemzetiségű személyek csak úgy juthatnak, ha kérelmezik.

(2001. évi LXII. törvény a szomszédos államokban élő magyarokról)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére