Hulladékkezelési közszolgáltatás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A települési önkormányzatok kötelezettsége, hogy közszolgáltatást szervezzenek és tartsanak fenn az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére.

 

A hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a közszolgáltatás díjának részletes szabályait a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, míg a pályázatra, illetve a közszolgáltatási szerződésre vonatkozó részletes előírásokat a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

A szolgáltatás irányai

A közszolgáltatás kiterjed

  • a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék - elhelyezés céljából történő - rendszeres elszállítására;
  • a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék - elhelyezés céljából történő - elszállítására, továbbá
  • a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére.

A közszolgáltatás a fentieken túlmenően kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére, valamint működtetésére is.

Az önkormányzat rendeletalkotási joga

A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

A fentiek alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg

  • a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
  • a közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
  • a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit - beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat -, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit;
  • a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének - jogszabályban nem rendezett - módját és feltételeit;
  • a közszolgáltatással összefüggő - jogszabályban nem rendezett - települési önkormányzati feladat- és hatáskört, valamint
  • az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.

Tájékoztatási kötelezettség

A települési önkormányzat a szomszédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, valamint a megyei önkormányzatnak tájékoztatásul, a környezetvédelmi felügyelőségnek pedig véleményezésre küldi meg a hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét. A környezetvédelmi felügyelőség harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot a szakmai véleményéről.

A hulladékkezelés fogalmai
Hulladék: bármely, az úgynevezett hulladékkategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

Veszélyes hulladék: a veszélyességi jellemzők jegyzékében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.

Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.

Gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója.

Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik, vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik.

Hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli.

Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelőberendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Htv. 4. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával, például savak vagy lúgok regenerálásával, katalizátorok összetevőinek visszanyerésével stb. - történő felhasználása.

Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a Htv. 3. számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával, például hulladékégetéssel szárazföldön vagy tengeren, a talaj felszínére vagy a talajba történő lerakással stb.

Kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.

Gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

Begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén.

Szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

Előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár.

Tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése.

Forgalmazó: a terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet.

Hulladékkezelési közszolgáltatási díj

Önkormányzati rendeletben kell meghatározni

  • a közszolgáltatás díját (az elvégzett közszolgáltatással arányosan),
  • a közszolgáltatás jellegét,
  • a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét,
  • a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, az annak ellátásához szükséges beruházások költségeit -, külön-külön meghatározva a szállítás és begyűjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelőlétesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és harminc évig történő monitorozás költségeit.

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának főbb szabályai

Az önkormányzati rendelet külön-külön határozza meg az önkormányzat által szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját. A települési hulladék kezelésére irányuló díj megállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyére, a díjfizetési feltételekre és módokra.

A közszolgáltatásnak az önkormányzat rendeletében meghatározott díja a szolgáltató által az adott közszolgáltatásra alkalmazható díj legmagasabb mértéke. A díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.

A települési hulladék kezelésének díját az önkormányzat a következő díjfizetési időszakra állapítja meg. A díjfizetési időszakot - amely legalább egy év - és annak kezdetét az önkormányzat rendeletben határozza meg. Az önkormányzat és a szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben úgy is megállapodhatnak egymással, hogy az önkormányzat a közszolgáltatás díját egy díjfizetési időszaknál hosszabb, de meghatározott időpontig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig állapítja meg.

A települési hulladék kezelésére irányuló szolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg. A díj meghatározásakor annak részeként átalányjellegű díjelem, illetve a díj meghatározására kiható vélelem csak a közszolgáltatás jellegével összefüggésben - az azt igénybe vevők jogainak és érdekeinek figyelembevételével -, kivételesen alkalmazható.

A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy biztosítsa a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetét, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülését, és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a szolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hatékony hulladékgazdálkodásra.

A közszolgáltatási díj megállapítása - a díj kiszámítására vonatkozó előírások alapján - általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételek a következők:

  • a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve
  • az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja, míg
  • a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a folyékony hulladék egységnyi térfogatának szippantási díja.

A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata.

A díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén az önkormányzat árrendeletének részletesen kell tartalmaznia a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet.

Az üdülőingatlan-tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját, az előzőekben foglaltak figyelembevételével - tekintettel a település jellegére - az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan kell megállapítani.

Díjhátralék

A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék úgynevezett adók módjára behajtható köztartozás. Ennek megfelelően a díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.

A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a települési önkormányzattól igényelheti a díjhátralékot.

A szabályosan benyújtott igénylés alapján a települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul intézkedik a díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot a települési önkormányzat nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak. Amennyiben a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat - a feladathoz kötött állami támogatás terhére - a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül a díjhátralékot megtéríti a közszolgáltató részére.

A közszolgáltató

A települési hulladékkezelési szolgáltatást ellátó közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett - az önkormányzati rendeletben előírt módon

  • a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg
  • a települési hulladék kezelése,
  • a kezelőlétesítmény üzemeltetése, valamint
  • a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

Jogosultság a közszolgáltatás teljesítésére

Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelő végezhet, aki

  • biztosítani tudja a közszolgáltatásnak azokat a - külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a szolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;
  • a végzendő hulladékkezelési tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik;
  • igazolja megfelelő mértékű biztosíték, garancia meglétét és
  • az előzőekben meghatározott feltételek, illetőleg eredményes pályázat alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

Pályázat

A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közszolgáltatás vagy egyes elemei ellátására nyilvános pályázatot hirdet meg.

A pályázat eredménytelensége esetén a pályázatot 6 hónapon belül ismételten meg kell hirdetni. A közszolgáltatási szerződés megkötéséig a közszolgáltatás ellátásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Közszolgáltatási szerződés

A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a szolgáltatás teljesítése érdekében - a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek és kötelezéseknek, valamint a szolgáltató ajánlatának megfelelően - szabályozza az önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatokat.

A fenti cél elérése érdekében a települési önkormányzat képviselő-testülete a pályázat nyertesével (nyerteseivel) szerződést köt a közszolgáltatás ellátására.

A szerződést a települési hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni, míg a kizárólag a hulladék begyűjtésére, illetve szállítására vonatkozó szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. Az ilyen szerződésben meg kell határozni a hulladék ártalmatlanítását végző közszolgáltatót, továbbá a szelektíven gyűjtött hulladékok esetében az azok hasznosítását vagy ártalmatlanítását végző hulladékkezelőt.

A szolgáltatási szerződést az önkormányzat képviselő-testületének az eredményhirdetést követő 30 napon belül kell megkötnie a pályázat nyertesével.

A szerződés tartalma

A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell

  • a közszolgáltatás megnevezését,
  • a közszolgáltatás teljesítésének területi kiterjedését és
  • annak a ténynek a rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését.

A szerződésben az önkormányzat kötelességeként kell meghatározni

  • a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatását,
  • a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolásának elősegítését,
  • a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítését,
  • a települési igények kielégítésére alkalmas hulladék gyűjtésére, kezelésére, ártalmatlanítására szolgáló helyek és létesítmények kijelölését, továbbá
  • a közszolgáltató - a közszolgáltatás azonos elemére több vállalkozás együttes pályázatának nyertessége esetén: a közszolgáltatók - kizárólagos szolgáltatási jogának biztosítását.

A szerződésben a közszolgáltató kötelességeként kell meghatározni

  • a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását,
  • a szolgáltatás meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítését,
  • a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítását, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazását,
  • a szolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások és karbantartások elvégzését,
  • a szolgáltatás körébe tartozó hulladék ártalmatlanítására a települési önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt helyek és létesítmények igénybevételét,
  • a közszolgáltató által alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól szóló, a települési önkormányzat képviselő-testületével szembeni, legalább évenkénti egyszeri tájékoztatás kötelezettségét,
  • a közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítését és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetését,
  • a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetését, valamint
  • a fogyasztói panaszok és észrevételek elintézési rendjének megállapítását.

A közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a szolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit, illetve amennyiben az önkormányzat a finanszírozásban is kötelezettséget vállal, úgy a kötelezettség teljesítésének feltételeit és biztosítékait is.

A közszolgáltatási szerződés - a fentieken túlmenően - tartalmazza

  • a közszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó módszer leírását,
  • a díjnak a szerződés megkötésekor érvényesíthető legmagasabb mértékét és
  • a díj megváltoztatása érdekében alkalmazandó eljárást, emellett
  • a közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell az igazolt díjhátralék kiegyenlítésére vonatkozó eljárás szabályait is.

Végül a szerződés tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett a pályázati kiírásban meghatározott közreműködőt vagy teljesítési segédet vehet igénybe a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére. A közszolgáltató közreműködőért vagy teljesítési segédért való felelősségét a közszolgáltatási szerződésben nem lehet korlátozni.

A szerződés módosítása

Az önkormányzat képviselő-testülete és a közszolgáltató egybehangzó akarattal akkor módosíthatja a közszolgáltatási szerződés jogszabályban meg nem határozott tartalmi elemeit, ha az a pályázati kiírástól nem eredményez érdemi eltérést. Amennyiben pedig a szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az valamelyik szerződő fél lényeges és jogos érdekeit sérti, a szerződő felek egybehangzó akarattal a szerződést módosíthatják.

A szerződés megszűnése

A közszolgáltatási szerződés megszűnik

  • a benne meghatározott időtartam lejártával,
  • a közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével,
  • azokban az esetekben, amikor az önkormányzat saját vagy a szomszédos, avagy az egymáshoz közeli önkormányzatokkal közös, legalább többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet hoz (hoznak) létre a közszolgáltatás ellátására a többségi önkormányzati tulajdon megszűnése miatt, a megszűnéstől számított 6. hónap utolsó napján,
  • elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg, illetve ha a szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a tartalmi elemeket úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdeket jelentős mértékben sérti, valamint
  • az önkormányzat általi felmondással abban az esetben, ha a közszolgáltató a szolgáltatás ellátása során a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat vagy hatósági előírásokat súlyosan megsértette, és a jogsértés tényét bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította, illetve amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette,
  • a közszolgáltató felmondásával, ha az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét - a közszolgáltató felszólítása ellenére - súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését.

A szerződés felmondási ideje legalább 6 hónap. A közszolgáltatási szerződés felmondása esetén a települési önkormányzatnak haladéktalanul intézkednie kell a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

Költségelszámolás

A közszolgáltató évente részletes költségelszámolást készít, és azt benyújtja a települési önkormányzathoz. A közszolgáltató a közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységeket is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg. Ilyen esetben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tartozó, más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és nem lehet azokat a közszolgáltatás díjából finanszírozni.

A hulladékgazdálkodás alapelvei
Megelőzés: az úgynevezett integrált szennyezésmegelőzés elve alapján a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében.

Elővigyázatosság: a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének.

Gyártói felelősség: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is.

Megosztott felelősség: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében.

Elvárható felelős gondosság: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen.

Az elérhető legjobb eljárás: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére.

A szennyező fizet: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is.

Közelség: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - kizárólag a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben van lehetőség.

Regionalitás: a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.

Önellátás: országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni.

Fokozatosság: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni.

Példamutatás: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit.

Költséghatékonyság: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére